Hírek

ÚJ ÓRAREND 2014 - 2015
 

Róma és Csakacsel

„Quando il calcio diventa amore”, azaz amikor a futball szerelemmé válik,- akkor kezdődik az a hozzáállás, amit római látogatásunk során testvér Foci iskolánknál (Time Sport Roma) is láttunk,- nem a győzelem és a minél több gól hajszolása az elsődleges és legfontosabb, hanem a játék és a sport, csapattársaid, edzőid, játékvezetők iránti tisztelet, amit a CSAKACSEL SE. is képvisel, és nap, mint nap tanít játékosainak.

Ezzel a kis írással szeretnénk, ha jobban megismernétek minket, hogy miért is dolgozunk és, hogy mit is szeretnénk átadni gyermekeiteknek, a sport és a játék szeretete mellett. Sokszor kérdezitek tőlünk, látunk-e tehetséget, vagy a jövő játékosát a srácokban, lányokban. Mindig az a válaszunk, hogy igen, de nem ez a lényeg! A lényeg, hogy szeresse, mozogjon, közösségben legyen, imádjon sportolni és legyenek sikerélményei. Jóval később dől el, hogy kiből lesz profi játékos és kiből nem, alsó első osztálytól 5-ik osztályig lehetnek rá utaló jelek, de az még nagyon-nagyon sok tényező függvénye. A többségből azonban jól focizó ügyvéd, orvos, tanár, irodai dolgozó, és bármi mással foglalkozó felnőtt lesz, aki rajong majd a fociért „szerelemből”, mert jól megalapozták azt gyermekként edzői.

„Ha elhiszed, hogy legyőztek - legyőztek.
Ha elhiszed, hogy nem mered - nem mered.
Ha győzni akarsz, de azt hiszed, nem győzhetsz,
Csaknem biztos, hogy nem te leszel a győztes.
Az élet csatáit nem mindig az erősebb, gyorsabb nyeri,
És előbb-utóbb az győz, aki, hogy győzhet, elhiszi.”

Nagy Róbert

Pénzt, időt, energiát, lelkesedést fognak felnőttként is a sportba invesztálni, szurkolóként, amatőr játékosként, vagy befektetőként. Azokból pedig, akikből profi játékos válik, reméljük, hogy jó szívvel gondolnak majd arra, hogy az egész életüket meghatározó nagyon szenzitív fiatal gyermekkorukban a CSAKACSEL SE. edzésein sajátították el a foci alapjait!
Volt, és még mindig aktív játékosokként tisztában vagyunk a gyermekkorban kialakuló focihoz/sporthoz köthető pozitív, vagy negatív élményekkel, így folyamatosan törekszünk arra, hogy a legszélesebb skálán mindenki számára élvezetes edzéseket és színvonalat tudjunk biztosítani. Közösségi életet és értéket is igyekszünk teremteni hétről hétre „apuka-gyerek” foci keretében, melyek közösség kovácsolóak és nem utolsó sorban jó hangulatú sportesemények. Nyári sporttáboraink mindig nagy sikert arattak.

Legújabb hírünk, hogy testvér klubunkkal, egy római foci sulival, mely az AS ROMA utánpótlás nevelő klubja (Time Sport Roma), edzőtáborozást és egymás közti mini tornák lebonyolítását szervezzük. Szakmai úton, továbbképzésen is részt vettünk náluk Olaszországban, ezzel is színesítve palettánkat és tudásunkat! Reményeink szerint gyerek csereprogramot indítunk általuk a jövőben, úgy gondoljuk egyedülálló módon Magyarországon.

 

2 nap, 48 óra, 2880 perc!

Pontosan elég volt arra ,hogy a futball iránti hozzáállásom, gondolataim gyökeresen megváltozzanak. Történt, hogy az életben lehetőséget kaptam megismerni egy más kultúra hétköznapi életét, egy más nemzet hozzáállását a sporthoz, egy más edzői kar szakmai szempontjait. Mivel volt már némi tapasztalatom a témával kapcsolatban eleinte kétkedve álltam az előttem álló napok előtt. Sokszor ismételve a kérdéseket magamban, hogy Megéri-e? Ugyan mit tudok tanulni tőlük? Lesz-e valami új, több, amit kapok, mind emberileg mind szakmailag? Miközben ezeket a sorokat írom, néhány fontos szó jutott eszembe, amit szeretnék kiemelni a tapasztalataim után mindenképpen! Alázat, fegyelem, szerelem(sport iránt)-szenvedély! Bár sokaknak csak „nagy” szavaknak tűnnek nekem mégis olyan belsőséges értelmet kaptak, hogy muszáj voltam papírra vetni ezt a néhány gondolatot. Míg itthon napi szinten kapok olyan kérdéseket, hogy nekem tényleg ez az életem? És ebből akarok megélni? Addig nehezen is tudok elhaladni az első szó fontossága előtt!



Alázat!? Egyik legfontosabb tényezőnek tartom a sportban és az életben egyaránt! Amit tapasztaltam az merőben eltér az itthoni mintától! Látva a gyerekek, a szülők, az edzőik arcán azt a fajta kiteljesedést, örömet, amit a szeretett sportáguk iránt éreznek elképesztő volt! A körítés, a hozzáállás a barátság, a fairplay egymással és társaikkal szemben, lélegzetelállító volt, és bevallom nagy hatással volt rám.

Fegyelem!? A nagy betűs életre nevelés! Azt a fajta figyelmet, tiszteletet nem lehet tanítani „csak”, az iskolában! Ez közös ügyünk! A szülők fegyelmezetten nézték a mérkőzéseket, miközben gyermekeik „itták” az edzőjük szavát minden utasítást betartva. A szülő szinte a pedagógus kezébe adta a szeretett csemetéjét, és ezután minden kontroll minden tanítás kizárólag a „szakma” feladata volt! Sokszor az edző szinte többet tud a gyermekről, mint a saját szülő, itthon is bízzunk benne, támogassuk őt, beszéljünk vele. Sokat kell fejlődnünk ebben a „témakörben” is.



Szerelem(sport iránt)-szenvedély!? A legjobb játékosok a legjobb szakemberek legfőbb tulajdonsága, hogy szinte szerelmes az adott sportágba jelen esetben a fociba! Azzal kel azzal fekszik, hogy a csapat, a társak elfogadják, felnézzenek rá, bízhassanak benne, egyszóval az élete! Hát igen... A mai fiatalok szemében a példaképek igen is fontosak! Csak nem mindegy, hogy milyen szemszögből tekintünk fel valakire! Szép a cipője? Jól áll a frizurája? Sokat hallani róla? Közben egy kevésbé ismert játékos szürke eminenciásként dolgozva sokkal nagyobb értéket közvetíthet, mint az állandóan címlapon lévő társa, akiről mindig sokat beszélnek. A legnagyobb különbséget itt találtam a mi kis szerény focink és a „nagy” nyugat európai társa között!

A Futball szent, a futball vallás, a futball szerelem, míg legtöbbször itthon csak sport, elfoglaltság, divat. A foci értéket teremt, leköt, szórakoztat, de ha nem teljes odafigyeléssel és erőbedobással szeretjük, csináljuk, mit sem ér a többi nemzethez képest! Írhatnék oldalakat a szakmáról, de jelen helyzetben nem tartom fontosnak, hogy ki milyen rendszerben és szisztémában edzett játszott ez úgy is csak másodlagos szempont. Ami fontos, hatalmas tanulság volt, és szeretném, ha a tapasztaltak beépülnének az életembe, és mint jó pedagógus, jó szakember, sikerülne ezt továbbadnom, mind a gyerekeknek mind a szülőknek és kollégáimnak egyaránt.